Térség

A Csík LEADER térséget alkotó települések három kistérségi fejlesztési társulás tagjai: Alcsík Kistérségi Fejlesztési Társulás, Felcsík Kistérségi Fejlesztési Társulás és Pogány-havas Kistérségi Társulás.

Balánbánya | Csíkcsicsó község | Csíkdánfalva község | Csíkmadaras község | Csíkpálfalva község | Csíkrákos község | Csíkszentdomokos község | Csíkszentgyörgy község | Csíkszentimre község | Csíkszentkirály község | Csíkszentlélek község | Csíkszentmárton község | Csíkszentmihály község | Csíkszentsimon község | Csíkszenttamás község | Gyimesfelsõlok község | Gyimesközéplok község | Karcfalva község | Kászonaltíz község | Kozmás község | Madéfalva község | Szépvíz község | Tusnád község | Tusnádfürdõ város


Balánbánya

Hargita megye északkeleti szélén helyezkedik el, a Keleti-Kárpátok központi részén, 13 km-re a csíkszentdomokosi útkereszteződéstől, a 125-ös országúton, körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól (42 km). A település a nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán havasról kapta. A település lakossága a 2011-es népességszámlálási adatok alapján 6.115 fő.

Földtani szempontból altalaja üledékes-kristályos kőzetekből, andezitből, mészkőből és más eróziónak ellenálló kőzetből áll. Ezekből alakultak ki a savas, barna talajok, melyeknek termékenysége alacsony, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de megfelelő a tűlevelű erdők számára, amelyek nagy kiterjedésük révén nedves és hűvös éghajlatot váltanak ki.

Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött.

Domborzati formája jellegzetes hegyvidéki, szakadékos összetételben, meredek lejtőkkel: Terkő, Hegyeskő, Egyeskő, Nagyhagymás (1973 m), Fekete-Hagymás, Cohárd csúcsok - fehér gyöngyfüzérként ékesítik a vidéket bükk és fenyőerdőkkel díszítve. A város felett a Nagyhagymás, az Öcsém és a Terkő őrködnek. Magasságuk 850 és 1792 m között váltakozik.

vissza

Csíkcsicsó község:

Csíkcsicsó

A megyeközpont közelében fekszik, ahol a Szépvíz-patak az Oltba ömlik. A falut 1566-ban említik Chijchijo néven. 2004-tõl önálló község, 4131 lakosa van. A falu határa az 1761 m magas Csicsói Hargitáig terjed, a sziklagerincen régi vár maradványai láthatók. Valószínûleg a tatárjárás után épült királyi rendeletre, története nem ismert. A szabálytalan alaprajzú sziklavár 65 m hosszú, 25-30 m széles. Növényzettõl benõtt alapfalai az északi oldalon 1-2 m magasan ma is megfigyelhetõk. A közeli, csíkrákosi pogányvárhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer harmadik lépcsõjének tagja lehetett. A hagyomány szerint a ferencesek a csíksomlyói kolostor építése elõtt ebben a várban laktak.

Csaracsó (Ciaracio) lakossága inkább gazdálkodásból él. Egykor fûrészmalmairól volt hires, és egy kéregmalom is mûködött, amelyben a nyersbõr feldolgozásához szükséges cserzõ anyagot állították elõ. A borsikafenyõ kék bogyóiból pálinkát fõztek.

vissza

Csíkdánfalva község:

A felcsíki település egyházilag Madarassal, Jenõfalvával és Csíkszenttamással együtt Csík-Nagyboldogasszony falvához (Karcfalva) tartozott. 1923-ban vált el tõle. 1922-ben Csíkkarcfalva ajándékaként egy Mária-szobrot kaptak, ekkor fogtak hozzá a templom építéséhez. A neogótikus stílusú katolikus templomot 1935 december 8-án szentelték fel. A templom méretével, vörös dísztégla falaival, magas tornyával uralja a környéket, és méltán említik Felcsík egyik legszebb templomaként. Érdekessége, hogy szentélye nyugat fele néz.

A Petõfi Sándorról elnevezett iskola Felcsík egyetlen középiskolája, 1935–1937 között épült. Az iskola közelében, a fõút mentén található az 1900-ban Erzsébet királyné tiszteletére emelt emlékoszlop.

Csíkdánfalva a fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A híres gyapottszõttesek és festékes gyapjúszõnyegek a falu hírnevét alapozták meg, mára pedig már Dánfalva vált Felcsík fazekas központjává.

Csíkdánfalva jellegzetességei közé tartozik a Dugás-fürdõ, melynek 18 C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvize vonzza a környék lakóit. A fürdõt 1926-ban 120 felcsíki iparos (zömében dánfalvi) részvénytársasági alapon hozta létre. Napjainkban 10 gyógyvizes kádfürdõ, két szabadtéri strand, valamint egy 14 személyes menedékház várja a vendégeket.

vissza

Csíkmadaras község:

A 2200 lakosú települést 1332-ben említik elõször. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A XVII. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A XIX. század végére azonban ez is eltûnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas és andezit telepei vannak.

Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa, az 1801 m magas Madarasi-Hargita.

Itt született Kiss Ferenc (1825-1873) 1848-as honvéd alezredes, aki a szabadságharc leverése után tíz esztendeig raboskodott, késõbb a budapesti Katonai Akadémia tanára volt. Az 1996-ban felavatott szobor Szervátiusz Tibor alkotása.

vissza


Csíkpálfalva község:

Csíkpálfalva

A falu a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy három Pál nevû ember (Bíró, Ferenc és Kovács) alapította. Területe õsidõk óta lakott, a Várdombon neolitikumi és bronzkori erõdítményt tártak fel. 1989 december végéig Csíkszereda megyei jogú város peremközségeként szerepelt. Ma községközpont, a három falu lakossága 1736 fõ.

1694-ben feldúlták a tatárok, régi kápolnája 1843-ban épült, majd leégett. Helyére épült 1949-ben a Szent Pál tiszteletére szentelt római katolikus templom.

A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszõnyegeket.


Csíkcsomortán

A hegyaljai település az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik, neve a régi magyar Csomor személynévbõl származik. A határában levõ Remetevölgy oldalán levõ Cserehomlok egy pontját Várdombnak hívják, ahol kör alakú vár romjai látszanak. Eredete, sorsa ismeretlen, de bronzkori leleteket találtak területén. 1661-ben határában ölték meg a tatárok Somlyói Miklós ferences szerzetest, a csíksomlyói kolostor fõnökét. 1694-ben népe Csomortáni István vezetésével megfutamított egy kisebb tatár csapatot. Kapcsolatai fõleg a ma Csíkszeredához tartozó Csobotfalvával voltak erõsek. Tõle az 1700-as évek második felében vált külön.

Római katolikus temploma 1990-ben épült. Borvízforrása (az Aracs-pataka fejében) és kénes ásványvízforrása (Büdösvíz) van.

Csíkdelne

Neve a szláv dolina (völgy) fõnévbõl ered. Árpád-kori település, 1333-ban említik elõször. Római katolikus temploma XV. századi. Határában a falutól nyugatra magányosan áll az elpusztult Tordafalva Árpád-kori eredetû Szent János temploma. A templomot Mátyás korában gótikus stílusban bõvítették, korabeli freskói és 1675-ben készült szárnyasoltára van. Kör alakú kõfal övezi, melyet 12 kõtámpillér támaszt. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszka-mennyezettel helyettesítették, amely 104 reneszánsz stílusú szegfû, rózsa, tulipán, búzavirág mintázatú kazettából áll.

vissza

Csíkrákos község:

Csíkrákos

A székelyek õsi gyülekezõhelye. Az évezred hajnalán itt, Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellõ hegyfokon feltehetõen bronzkori eredetû vár maradványai láthatók. A vár valószínûleg késõbb a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik elõször.

A falu híres szülötte Cserei Mihály (Csíkrákos, 1667. október 21. – Nagyajta, 1756. április 22.), Erdély történetírója.

A községhez tartozó Göröcsfalva Orbán Balázs szerint a ”régi okiratokban Benkõ Milk. (I. k. 2. r. 136. l.) szerint Gömrõcsfalva. Az 1567-ik évi regestrumban Gerechyffalva néven 20 kapuval fordul elõ. Az 1643-ik lustrában Georeoczyifalvá-nak jegyeztetett.

vissza

Csíkszentdomokos község:

Az Egyeskõ, Öcsém, Tarkõ, Fekete Rez, a Nagyhagymás belsõ ívvonulatainak hegytömbjei és legendás szépségû tájai között, alpesi övezetben, az Olt folyó partjain helyezkedik el a felcsíki nagyközség. Az innen eredõ Maros és Olt testvérfolyók, melyek átszelik az ország tájait, mindörökre különválnak. Itt gyilkolta meg a fellázadt közszékelység 1599. október 30-án Báthory András bíborost, Erdélynek fejedelmét Pásztorbükkben, ezért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet.

Márton Áron (1896 –1980) az erdélyi katolikus egyház püspöke. 1924. április19-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök diakónussá, július 6-án pedig pappá szentelte Gyulafehérváron, 1938. december 24-én XI. Piusz pápa gyulafehérvári püspökké nevezte ki. 1945 májusában XII. Piusz pápa Serédi hercegprímás halála után Márton Áront kívánta bíborossá nevezni, azonban Rákosi Mátyás tiltakozott ellene, mivel tudta, hogy karizmatikus személyéségétõl a kommunisták tartanak, ezért végül Mindszenty Józsefet választotta, a közismerten antifasiszta veszprémi püspököt. Márton Áron otthon maradt és a magyar kisebbség jogaiért és a vallás- és a lelkiismereti szabadságért harcolt, amelyet az egyre erõsödõ kommunista és ateista rendszer szeretett volna mielõbb felszámolni Romániában. Kiállásáért öt év börtönbüntést, majd tizenegy évig tartó „palotafogságot” kapott, amely idõ alatt XII. Piusz pápa címzetes érsekké nevezte ki. Jelmondatául a „Non recuso laborem” mondatot választotta.

vissza

Csíkszentgyörgy község:

Csíkszentgyörgy

A kilenc településbõl álló nagyközség lakóinak száma megközelíti a 4900 fõt. Itt található Alcsík egyik legnagyobb és legszebb gótikus temploma, amelynek építése a feltételezések szerint 1336-ra tehetõ. A templomot övezõ magas várfalban vésett évszám a legjelentõsebb javítás dátumát örökít meg.

Itt született Gaál Sándor (1817–1871) honvéd tábornok, akinek hõsies helytállása az 1849. július 5-én vívott nyergestetõi ütközetben ma is példaértékû.

Csíkmenaság

Az Árpádházi kultikus helyek legkeletebbike, a XV. században épült, kõkerítéssel védett erõdtemplom. A templom ékessége a mennyezet bordázata közé festett képek, amelyeket valószínûleg 1455-ben újítottak fel. A templomot 1655-ben építik újra, ezt az évszámot még lehet látni a freskón

Bánkfalvi

A Szent János Kápolna az 1700-as években épült.

Pottyondon eredei iskola várja a természetkedvelõ tanulókat, Menaságújfalu asszonyai és lányai az 1707-es labanctámadás visszaverésével kerültek be a történelembe. A dombok között meghúzódó Kotormányt Orbán Balázs mint Bánkfalva bõv búzájú tizesét említi. Egeszék, Csobányos és Gyürke a festõi hegyek között megbújó peremvidéki aprófalvak és tanyák.

vissza

Csíkszentimre község:

Csíkszentimre

A Csíki-medence alcsíki részén, a Dél-Hargita keleti elõterében, az Olt partján fekszik, területe õsidõk óta lakott: a falutól északra a Zöldfák nevû területen III. és VI. századi telep nyomaira bukkantak. Lakosainak száma majdnem kétezer. Csíkszentimrén már a 13. században fellelhetõ volt egy román stílusú templom, a mai templom 1776-ban épült az egyházközség és Henter Ádám báró költségén, beépítve a régebbi templom gótikus elemeit az új barokk stílusú templomba.

Büdösfürdõ

A Hargita gerincén, a faluhoz tartozó birtokrészen alakult ki a szentimrei Büdösfürdõ. Havasi környezetben ilyen magasságban ritka ennyi borvízforrás, kénes gázkiömlés. A különleges sûvöltõ hangja miatt "Süllögõnek" nevezett mofettát eleinte pásztorok ásták ki, ma gyógyászati célra is használják. Büdösfürdõ és környéke kellemes kirándulási lehetõségeket nyújt gyerekek, idõsek és túrázok számára, bõséges málna, vörös- és feketeáfonya bokrai, szedertermése, ízletes gombái a kirándulókat örvendeztetik meg.

vissza

Csíkszentkirály község:

Õsidõk óta lakott hely, területén kõ-, bronz-, vaskori és Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivó készletre leltek. 1694-ben a falu mellett futamították meg a Somlyónál megvert tatár sereget a Csíki székelyek, 8000 székely foglyot szabadítva ki. Ma lakóinak száma megközelíti a kétezer ötszázat.

Határában az Olt szûk völgye feletti Háromtetejnek nevezett dombon az Andrássyak õsi várkastélyának romjai látszanak.

A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. A Borsáros fürdõ 1891 tavaszán létesült, ekkor alakult meg a fürdõtársulat, amely a gyógyhatású fürdõt mûködtette. A fürdõ a második világháború után tönkrement. Mostani formáját 2005-ben a Fürdõépítõ Kaláka során nyerte.

vissza

Csíkszentlélek község:

Csíkszentlélek

Az alig kétszázkilencven fõt számláló községközpont területe régóta lakott, a falu határában több helyen is bronz-és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falu 1332-es Sacerdos de Spiritu néven történõ elsõ említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elõ. Dombon álló mai temploma a XIV. században épült, mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben készült szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum õrzi. A templom elõtti öreg szádokfa (hársfa) alatt szokták megtárgyalni õsi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat. Csíkszentlélek ma községközpont, a hozzátartozó három településsel lakóinak száma 1721 fõ.

Mindszent

1332-ben Omnes Sancti néven említett falu már az Árpád-korban létezett, román stílusú templomának mára csak szentélye maradt fenn, mivel 1661-ben a törökök leégették, és a falu lakosainak fele odaveszett. 1719-ben pestisjárvány sújtotta. Érdekesség, hogy a falu részei bibliai neveket viselnek. Iskolája 1590-ben már mûködött.

Mindszenten született Nagy István (1873–1937) festõmûvész, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselõje. Fõleg pasztellkrétával és szénnel készített táj- és arcképeinek témái: az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelészõ állatok és barázdált arcú parasztok.

Hosszúaszó

A Fitód-patak forrásvidékén, a Hosszúaszó és a Tófeje-patak összefolyásánál festõi völgykatlanban meghúzódó település. A falu 1974-ben néptelenedett el a szocialista területrendezés következtében. Borvízforrásai, enyhe éghajlata a környék kedvelt pihenõhelyévé teszi.

Fitód

Lakói már a XIX. században híres bútorkészítõ asztalosok voltak.

vissza

Csíkszentmárton község:

Csíkszentmárton

A 2348 fõt számláló község központjában elhelyezkedõ római katolikus templom egy 1749-ben lebontott, a XV. században épült gótikus templom helyén épült az ezernyolcszázas évek elején barokk stílusban, megtartva a régebbi, 1749-es tornyot. A templom északi falán levõ szoborfülkében 1525-ben készült Mária szobor található.

Csíkcsekefalva

A borvizekben gazdag település már bronzkorban lakott volt, a Witemberg kultúra maradványait találták meg.

Úzvölgye

Községközponttól harminc kilométerre fekvõ kistelepülésen, a II. Világ-háborús színhelyen a "Tenni Közösen Próbálunk" Szentmártoni Ifjúsági Társulat évente megszervezi a "Székely Határõrök Nyomdokain" Nemzetközi Ifjúsági Tábort. A Haditemetõ bejáratánál közadakozás-ból épített székelykapu fogadja a látogatókat.

vissza

Csíkszentmihály község:

Csíkszentmihály

Nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, 1332-ben S. Michaele-ként említik. Római katolikus erõdtemplomát 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bõvítették. XV. századi falfestményei vannak. Tornyát Sándor Mihály építtette a török rabságból való szabadulása emlékére. A Biális kúria 1837-ben épült a székely nemesi kúriák stílusában, nagy telekkel és melléképületekkel körülvéve, kõkerítéssel biztosítva.

Ajnád

A falu neve török eredetre utal, ayna törökül tükröt jelent, de az „alj-nád” a mélyen fekvést jelentõ (azaz mocsaras, nádas hely) szavak összetartozását is jelentheti.

Vacsárcsi

A falunak a Csíkszentmihály felé esõ részén levõ magaslaton állnak a Csíkszéket egykor uraló Sándor család XVI. századi õsi kastélyának maradványai. Itt állították össze 1533-ban a Csíki krónikát. 1694-ben a tatárok rombolták le, ekkor veszett el a krónika eredeti példánya is. 1711-ben épült kis kápolnáját 1984-ben bõvítették.

Lóvész

A Rákos-patak menti apró dombokon szétszórt falu, Moldvából betelepített családok lakják. Elsõ említése 1721-ben történik. Neve olyan erdõirtást jelent, ahol lovakat legeltettek. Itt található Rómánia egyik leghosszabb vasúti viaduktja, amely Karakó- völgyét íveli át. A híd 264 m hosszú és 64 m magasan ível. Építési munkálatai 1885. szeptember 11-én kezdõdtek, a XIX. századi magyar vasútihíd-építés egyik csúcsteljesítménye. Mindkét világháborúban felrobbantották, a jelenlegi híd építése 14 hónapig tartott és 1946. július 12-én fejezõdött be.

vissza

Csíkszentsimon község:

Csíkszentsimon

Csíkszentsimon község az Alcsíki-medence délnyugati részén, az Olt bal partján fekszik. Nyugaton a község határa a vulkanikus eredetû Hargita hegység gerincéig tart. A község lakóinak száma megközelíti a háromezer-ötszázat. A környék még kiemelkedõen nagyszámú gólya populációjáról is híres. Az Endes kúria a Hargita megyei mûemlékekhez tarozik, elõtte négyszáz évesre becsült hársfa áll. A simoni Endes család leszármazottai a történelem során Csík életében fontos szerepet játszottak: volt köztük jogakadémiai tanár, lófõ nemes, aljegyzõ, királyi táblabíró, századparancsnok. Endes Miklós (1872-1945) híres mûve az 1934-ben megírt Csík-, Gyergyó- és Kászonszék története 1918-ig.

Csatószeg

A csatószegi római-katolikus plébániatemplom Alcsík egyik legrégibb temploma. A XIII. század vége felé épült. Ebbõl a korból maradt fenn a templomban egy pregótikus keresztelõkút. A templom védõszentjei Szent Simon és Júdás apostolok. A templomhoz kapcsolódó kápolna 1400-ból származik, értékes a benne található Mária-kegyszobor, amely minden valószínûség szerint egy csíki faragóiskolában készült. A falu bõvizû forrása igen híres, messze földrõl jönnek ide borvízért.

vissza

Csíkszenttamás község:

A több, mint 2600 lakost számláló felcsíki település 1333-ban Sancto Thoma néven szerepel. 1441-ben Zenth Tamás, 1549-ben Szent Tamás a neve. Az Áprád-kori faluból csak egykori gótikus temploma tornyának romja, a 11 méter magas Csonkatorony maradt meg a mai falutól 2-3 km-re feljebb. A templomot 1725-ben bontották le, egykor várfal övezte. A Csíki-medence akkor még mocsaras volt, ezért a hívõk csónakokkal közelítették meg a templomot.

A barokk római katolikus templom 1778-ban épült. A templomban több, a régi, XV. századi templomból átmentett mûkincs van, köztük a XV. század derekán készített Csíkszenttamási Madonna. A templomot erõdfal övezi.

A Feneketlen-tó a Csíki-medence egyik legszebb karsztforrása. A gazdag vízi növényzetû tavacskából fakad a bõvizû Hõvízpataka. A forrástó fokozottan védett természetvédelmi terület. A néphagyomány szerint a Gréces kristályos mészkõ alkotta negyven eltûnõ „emésztõnek” nevezett búvópatak a Feneketlen-tóban fakad fel. A Feneketlen-tóhoz monda is kötõdik – ez a tó mélyén eltûnõ kincsrõl szól, amelyet egykor a székelységre bíztak. A valódi kincs maga a víz, a tó vize a Kárpát-medence öt legmagasabb rendû gyógyvize közé tartozik, ma a helyi ivóvízhálózat innen nyeri a vizet.

vissza

Gyimesfelsõlok község:

Gyimesfelsõlok

A Tatros völgyében fekvõ hosszan elnyúló szórványtelepülés patakok országaként ismert község. A település a XVI. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeibõl, de teljesen csak 1850 körül önállósult. A hat település lakossága majdnem házomezer-ötszáz fõ, lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak. Sajátos népzenéjük, szokásaik és öltözetük kiemelt színfoltja a megyének. Az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium 1993-ban épült.

Régi neve Juda volt, melyet elsõ birtokosa után 250 évig viselt, román neve a Tatros itteni forrására utal. A folyó Sántatelek Izvorul Trotuºului felsõ szakaszán helyezkedik el Komjátpataka (Comiat) is.

Görbepataka

Tatrostól nyugatra a csodálatos szépségû szûk völgyben található kis falu. Ebben a völgyben ereszkedik alá a gyimesi vasútvonal Lóvész irányából. A település érdekes sziklaképzõdményei közül a Bagolyvár nevû sziklacsúcs a legimpozánsabb. Jeles ünnepek estéin õrtüzek világítanak a völgyben elhelyezkdõ Ugrapataka (Valea Ugra) és Nyíresalja (Pãltinis-Ciuc)településekre.

vissza

Gyimesközéplok község:

Gyimesközéplok

A település 1721-tõl népesül be, amikor a kaszálót bérlõ családok fokozatosan letelepednek. 1795-ben szakad el Gyimesbükktõl. Ma a gyimesi csángók havasi szórványtelepeinek központja, amely a Tatros völgyében a Boros-patakától a Hidegség-pataka torkolatáig tart. A hivatalosan 9 településbõl álló községnek 5227 lakosa van. A Gyimesek faipari központja, a Gyimesi táncház táborok helyszíne.

Barackos

Ez képezi a Hidegség "végét". Északon az 1340 m magas Barackos hegy, délen az Orogyik határolja. Földrajzi adottságaiból kifolyólag vidék kedvelt túrázási hely.

Borospatak

A Boros patak két partján mûködik a gyimesi csángó skanzen. A telken tizenegy, eredeti állapotában felépített és korhûen berendezett parasztház található Csíkmadaras, Gyimesbükk, Gyimesfelsõlok, Gyimesközéplok és Nagygyimes helységekbõl.

Bükkhavaspataka

1898-ban Bükkhavaspataka néven mint Gyimesközéplok egyéb lakott helyét tartották nyilván és felvették a helységnévtárba. Hozzátartozó településrészek: André-pataka, Barát-pataka és Kalócsás-pataka, Körösös-pataka.

Farkaspalló (Puntea Lupului)közigazgatásilag 1913-ban Csíkdánfalvához, késõbb Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott. Különálló részként tartják számon Barátostelepet. A községhez tartoznak még Kápolnapataka, Sötétpatak, Antalokpataka és Hidegségpataka önálló települések.

vissza

Karcfalva község:

Karcfalva egykori járási székhely, mely Csíkjenõfalvával, Csíkdánfalvával és Csíkmadarassal együtt alkotta Nagyboldogasszony községet. Ma Csíkjenõfalva tartozik hozzá. Neve népies magyarázat szerint az egykori Harcfalva alakból képzõdött, mások szerint a kepe régi karc alakjával függ össze. Nevét egyesek szerint egy Kurs nevû törzsrõl nyerte.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus vártemplom Hunyadi János adományából 1448 körül épült a régebbi templom újjáépítésével, 1720-ban, 1796-ban és 1922-ben átépítették. Nyolc méter magas védõfalai a 15.-16. század fordulóján épültek, védõfolyosóinak kialakítása egyedülálló a Székelyföldön. Tornyát 1720-ban magasították, 1850-ben bádoggal fedték be. A templom 1796-os átépítésekor sok pogány rituális emléket találtak. A templomot közösen használják a karcfalvi és a Vaskéstövi borvízforrásról is híres Jenõfalva lakói. A falutól nyugatra levõ Madicsa ásványvizérõl híres, melyre borvízfürdõ is épült.

Itt született Mártonffy György, (1663–1721), aki a 1713-tól Erdély püspöke volt. A falu szülötte Barabási Albert-László (1967), a hálózatelméletek élvonalbeli tudósa. 1994-ben szerzett doktori fokozatot a Bostoni Egyetemen, 1995 óta a Notre Dame-i Egyetem (USA) fizikaprofesszora. Kutatásai elvezettek a skálafüggetlen hálózatok felfedezéséhez. Tagja az Amerikai Fizikai Társaságnak, az MTA külsõ tagja. The New Science of Networks címû könyvét 10 nyelven adták ki.

vissza


Kászonaltiz

A Kászoni-medence központja, gyakorlatilag egybeépült Kászonfeltízzel. Névelõtagja a szláv kvasny (savanyú) melléknévbõl ered, a név a környék savanyúvíz forrásaira utal, a tíz szó a nemzetségi alapon szervezõdött településszerkezetre utal, egykor Nagykászon alsó tízese volt. Temploma a románkori helyén a 1466-ban épült gótikus stílusban, de szentélye és tornya kivételével a XX. század elején átépítették.

Kászonfeltíz

A Kászon forrásvidékén fekvõ, központjával Kászonaltízzel összenõtt település. Két borvíztelepe volt a fehérkõi és a répáti. A fehérkõi Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. Szejke nevû vize is gyógyhatású volt.

Kászonújfalu

Neve arra utal, hogy a szomszédos Nagykászonnál újabb település volt, 1477-ben említik elõször. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1849. augusztus 1-jén itt kísérelte meg Tuzson János õrnagy feltartóztatni az orosz-osztrák sereget és szenvedett vereséget.

Kászonimpér

1332-ben említik elõször. 1910-ben 1143 magyar lakosa volt. Itt áll Balási Simon József csíkszéki királybíró 1833-ban épített késõbarokk kúriája. A répáti borvízpalackozó 1888 és 1956 között üzemelt.

Kászonjakabfalva

Nevét a birtokos Jakab családról kapta, elsõ említése 1567-bõl való. Az 1862-es tûzvészben a falu kétharmada leégett.

A Szentlélek tiszteletére szentelt barokk temploma 1783-ban épült, ekkor vált külön Nagykászon egyházközségtõl. 1808 és 1818 között nyerte el mai formáját. Két borvizes gyógyfürdõje van: a jakabfalvi és a veresszéki, melyek palackozóüzemet is mûködtettek. Salutaris és Kászon Gyöngye borvizeit 1890 és 1990 között palackozták.

vissza

Kozmás község:

A XIII. században épült temploma helyén 1653-ban épül templom lõréssel ellátott támfallal van körülvéve, melyen 1720-ban elhelyezett tábla emel emléket az elõzõ évben Alcsíkon dúló pestisjárvány 11.324 áldozatának. Csíkkozmáson született Boga Alajos (1886-1954) püspökhelyettes, aki 1945-tõl Márton Áron püspök általános helynöke, a püspök letartóztatását követõen a fõpásztor titkos megbízásából õ irányította az egyházmegyét.

Lázárfalva

A Szent Anna-tó európai szinten egyedülálló krátertó, a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, a Mohos Természetvédelmi Területen található. Ikertava a kevésbé ismert, de értékekben gazdag Mohos tõzegláp. A Nyerges-tetõ a Csíki-medence déli részén, Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A kopár dombon szembetûnõ 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájára figyelmeztetõ emlékoszlop. Tuzson János õrnagy és csapata 1849. augusztus 1-én itt védte Alcsíkot a túlerõben levõ osztrák és orosz katonákkal szemben.

vissza

Madéfalva község:

Eredeti neve Amadéfalva volt. Elsõ birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven. A községrõl az elsõ írásos adat 1567-bõl maradt fenn. 1763-ban Mária Terézia, Magyarország királynõje egy új határvédelmi rendszer megteremtését tûzte ki célul, mellyel a keleti határok védelmét szerette volna újjászervezni, valamint az új székely haderõt akarta felhasználni a nyugaton folyó harcokban. Az itt élõ emberek ellenezték az új határõrség bevezetését, mert ezzel a katonáskodó székelyeket megfosztották volna addigi jogaiktól és kiváltságaiktól. A madéfalvi székelyek 1763 karácsonyán gyûlést tartottak, hogy tiltakozzanak szabadságjogaik elvesztése és a külföldi katonai szolgálat ellen. 1764. január 7-ének hajnalán 1350 osztrák katona körülvette a falut, ágyúval tüzet nyitottak rá, majd megtámadták a védtelen lakosságot és kegyetlen vérfürdõt rendeztek.

A madéfalvi veszedelem után székelyek ezrei vándoroltak ki Moldvába. A hagyományok szerint ezek a menekültek alapították a bukovinai öt székely falut is (Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva). Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel Köllõ Miklós alkotását. Az elmlékmûre vésett chrosnostikon, a SICULICIDIUM (székely gyilkosság) római számjegyei a népirtás idejét adják.

A község mûemléképületnek nyilvánított iskolája Zöld Péter plébánosról kapta nevét, aki a székely ellenálás kiemelkedõ egyénisége volt, és Mária Terézia császárnõ uralkodása alatt megszervezésre kerülõ határõrség elleni tiltakozásban játszott fontos szerepet.

Madéfalván született Szentandrási Csíky István obszerváns ferences szerzetes (1571-1630), aki 1608-tól szendrõi püspöki címmel Erdélyben mûködött, de a katolikus urak Báthory Gábor ellen szõtt összeesküvése után el kellett menekülnie Erdélybõl. 1618-tól erdélyi püspök, de ez ekkor már csak címet jelent, mert a királyi Magyarországon él, szülõföldjén nem mûködhet. 1630 februárjától haláláig veszprémi püspök.

vissza

Szépvíz község:

Szépvíz

A Tatros völgyét õrzõ falvak legnagyobbika, a monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László király a tatárokat legyõzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és megjegyezte „ez szép víz”. A négy faluból álló község lakossága 3652 fõ. A falu felett északra magasodó Pogány-havason gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a tatárok legyõzésének emlékére, a közelében levõ sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínûleg elõbb itt a hegytetõn feküdt és csak a békésebb idõkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették.

Csíkborzsova

A falu neve a szláv bor (fenyõ) és zava (falu) szavak összetétele, 1496-ban említik Borsova néven. Az Egri család 1792-ben építtete fel a Szent József fakápolnát, melyet 1794 és 1821 között kõbõl újjáépítettek és bõvítettek, majd 1842-ben tornyot is építettek hozzá. Mai római katolikus temploma 1940 és 1950 között épült, benne XV. századi Madonna-szobor áll.

Csíkszentmiklós

1332-ben S. Nicolao néven említik elõször. Elsõ románkori, 1498-ban gótikus stílusban átépített templomát 1661-ben a tatárok égették fel, 1694-ben pedig tornyát is lerombolták. A tornyot 1724-ben újjáépítették. Mai római katolikus erõdített temploma 1777 és 1784 között épült a régi gótikus templom újjáépítésével, barokk stílusban. Lõréses, tornyos erõdfala 1722-ben épült az 1661-es és1694-es dúlások után.

A Gyimesi-hágót elhagyva az elsõ település, a 130 lakosú Bükkloka (Fãgeþel)még Szépvíz községhez tartozik.

vissza

Tusnád község:

Tusnád

A Kisharam és Nagyharam vulkáni hegyek lábánál, mély patakvölgyben fekszik, nagy kiterjedésû szántót, legelõt és erdõs részeket magába foglaló határa van, a fõ útvonal mentén bõ hozamú borvízkút kínálja vizét az átutazóknak. Kedvezõ fekvésének köszönhetõen a település határa már régóta lakott hely, amit a régészeti leletek is bizonyítanak. A tusnádi Vártetõn található a székelyföld egyik legnagyobb, legszebb fekvésû kora vaskori, bronzkori és kora középkori vára. Neobarokk temploma 1802 és 1824 között épült egy Árpád-kori kápolna helyére. A község lakóinak száma 2114.

1822-ban tûzvész pusztít a faluban, a károsultak nagy része áttelepül a Mitács pataka mellé, megalakítva ezzel Újtusnádot. Római katolikus templomát 1873 és 1897 között építették Páduai Szent Antal tiszteletére, 1995-ben bõvítették. Az Olt széles árterületén több helyen borvízforrások bugyborékolnak. Közelében 4 hektáros forrásláp van, ez a tundrai törpenyír legdélebbi európai lelõhelye. A környék borvizeit palackozó borvíztöltõ üzeme 1973-ban épült.

Verebes az Alcsíki medence legkisebb települése. Római katolikus temploma a XV-XVI. század fordulóján épült, a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Õrzõangyalok kápolnája 1770 és 1775 között épült, fatornya 1836-ban készült a régi helyett.

Itt született Kovács Miklós (1769–1852) erdélyi római katolikus püspök, akit érdemeiért 1847-ben V. Ferdinánd királytól a Szent István-rend középkeresztjét kapta, és Imets Fülöp Jákó (1837-1912) kanonok, író, költõ, történész.

vissza

Balánbánya:

Tusnádfürdõ város:

A város országos hírû fürdõ- és üdülõhely, Románia legkisebb városa. Hargita megye déli kapujában, az Olt partján fekszik, az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét összekötõ Tusnádi-szorostól északra; terüülete õsidõk óta lakott. A Vár-tetõn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területû vaskori erõdítményének sáncai látszanak. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre.

A közigazgatásilag Tusnádfürdõhöz tartozó Kárpitusbánya 1956-tól önálló település. Tusnádfürdõ határában van a Csomád-hegység kráterében levõ Szent-Anna tó, Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava, és az ikerkráterében a Mohos havasi tõzeglápja.

vissza
Copyright © 2017 Csík Leader